1. Ahhoz, hogy az ingát lengésbe hozzuk, ki kell téríteni egyensúlyi helyzetéből. Az egyensúlyi helyzetéből kitérített inga meghatározott energiát kap és lengéseket végez az egyensúlyi helyzete körül. Milyen energiával rendelkezik a fonálinga lengés közben?
Lengés közben az ingának Ek – mozgási energiája és Ep – helyzeti energiája van.
2. Hogyan változik lengés közben az inga mozgási és helyzeti energiája?
Két esetet figyelünk meg:
- Az inga legnagyobb távolságra van az egyensúlyi helyzettől – vagyis amplitúdóban van (A és C pont) – a mozgási energia értéke nulla, a helyzeti energia eléri a legnagyobb értéket.
- Az inga áthalad az egyensúlyi helyzeten (B pont) – a mozgási energia eléri a legnagyobb értéket, a helyzeti energia értéke nulla.
3. Bármely más pontban, az inga mozgási és helyzeti energiával is rendelkezik.
4. A lengésekre érvényes a mechanikai energiamegmaradás törvénye :
Az inga összes mechanikai energiája minden pillanatban ugyanakkora, és egyenlő a mozgási és helyzeti energia összegével.
5. A mechanikai energiamegmaradás törvénye érvényes a rugóra felfüggesztett, rezgőmozgást végző testre is:
Visszajelzés: ISKOLA-Tudomány: Fizika fiataloknak – Varga Éva weboldala | Kutatók a Neten